New York Biztosító Társulat Palotája, Budapest, VII. Erzsébet körút 9-11 1891-1894

     A 90-es években érte el Hauszmann tervezői munkásságának tetőfokát. Ekkor lép a várpalota építésénél Ybl Miklós örökébe, aki ennél maga is utódjául jelölte ki. Itt ugyan a mester tervei és a Mária Terézia szárny stílusa megkötötte egyéni alkotóerejét, de a New York-, a fiumei kormányzósági palota, különösen azonban a Kúria építkezésében szabadon szárnyalhatott építőművészi elképzelése. Irodájában ekkor jut önálló tervezői munkához Korb Flóris és Giergl Kálmán, részüket a New York- és az Igazságügyi palota (Kúria) tervezésében Hauszmann maga is lojálisan elismerte. Vége van a reneszánsz szigorúságnak, a Markó utcai leányiskola és a Technológia tégla-terrakotta tartózkodásának, a német polgári reneszánsz hatásának, most a barokk vonalvezetés szabadsága, formalehetőségei, téreszményei lesznek úrrá irodájában. A New York-palotában inkább a formagazdagság uralkodik, míg az Igazságügyi és a fiumei kormányzósági palotában a barokk térelképzelések a lényegesek. E kettőben a régi római és a reneszánsz építkezés klasszikusan monumentális belsőségei határozták meg az épületek nemességét. Ezekhez járulnak a lépcsőknek szellemes megoldásai, melynek elődei csak a hegyoldalba épített genovai reneszánsz-barokk paloták vagy a XVIII. századi német rokokó kastélyok nagyszabású lépcsőházai lehetnek. E lépcsőmegoldások emlékszerű, dekoratív formagazdagságát éppúgy a szükségszerűség indokolja, mint a gótikus székesegyház támíveinek erdejét. Ekkor a terméskő lesz Hauszmann nyelve, lehetőség szerint ebben fejezi ki formáit, a belső részekben pedig a különböző márványok és stukatúrák pompájával bilincsel le.

New York-palota

     A New York Életbiztosító Társaság 1886-ban nyitotta meg magyarországi fiókját, de csak 1891-ben sikerült az Erzsébet körút, Dohány és Miksa utca sarkán a 2975 négyzetméter nagyságú telket megszereznie, hogy palotát építhessen rajta. Arányi Miksa a magyarországi igazgató szűkebb pályázatot hirdetett. A költségeket 2 000 000 frankra irányozták elő. Az 1891. július 30-án lejáró határidőre 8 pályamű érkezett be, az első díjat a magyar szakértők véleménye alapján a párizsi és New York-i pályabíróság Hauszmannak ítélte, és őt bízták meg a palota tervezésével, egyben művezetésével [...]
     1892 márciusában kezdik meg a munkálatokat, és 1894 augusztusában fejezik be. Generálvállalkozó Pucher József. A három utcára tekintő kétsarkos, szabálytalan telek alakja nem szerencsés, de Hauszmann az Erzsébet körúti kerek előcsarnokkal olyan ötletesen oldotta meg a problémát, hogy a telek ferdesége nem észlelhető, sőt 300 négyzetméter területű négyszögletes, nemesen kiképzett árkádos díszudvart nyert, ezt veszik körül a dupla szobasorok. Ezzel diadalmaskodott Hauszmann pályázótársain. [...]
     A pályaterven még nem volt torony, ez a társaság kívánságára épült. Díszes, jól tagolt fölépítése Borromini római St. Andrea, illetőleg Chiaveri drezdai udvari templomtornyának továbbfejlesztése, de londoni hagyományokat is követ. Wren és utódai templomainak van hozzá hasonló tornyuk. Az V. emeleten elöl 1-1 oszloppal tagolt, hatalmas nyílás könnyíti, fölötte a szélein oszlopokkal határolt, erősen tagolt emelet, majd a torony összeszűkül és hagymás, obeliszkes végződést nyer, melynek gömbjén kiterjesztett szárnyú, amerikai sas lebeg. [...]

Erdélyi Mór, A New York-palota főhomlokzata

     A program szerint a földszintre és az alagsorba díszes kávéház került. Az udvar felé süllyesztették, mögötte a folyosó emelete, így ennek a padlója, az utcára nyíló, egykori női teremmel és könyvtárral van egy szinten.

Klösz György, New York kávéház belső

     Kiképzése rendkívül gazdag. Lépcsők, márványkorlátok, erkélyek, szobrok, Eisenhut Ferenc és Magyar-Mannheimer Gusztáv fal- és mennyezetképei, csavart, sárga ónixoszlopok, bronzok, csillárok, ízlésesen elhelyezett tükrök, egy kagylós kút (eltűnt), a Dohány utcai levágással fokozzák a különböző szinten lévő helyiség pompáját. A századvég formát halmozó, hivalkodó ízlése mégis szerencsésen párosult itt a versailles-i palota stílusával. [...]

Klösz György, New York kávéház játékterme

     A palota beépített területe 2402 négyzetméter, költségei 970 000 Ft-ra rúgtak, melyhez járult még 170 000 Ft a kávéház kiképzésére, így az összes kiadások, a telek- és a művezetői tiszteletdíjon kívül 1 140 000 Ft volt. Egy négyszögöl építése 13 Ft-ba került. Az épület stílusa szabadon értelmezett, modernizált olasz barokk. Hauszmann eddig a szigorúbb reneszánszot követte, nem egyszer Bramante szellemében, de vérszegényebben. A barokk vért, lendületet Korb és Giergl vitte stílusába, mint azt ő maga is kiemelte. A New York-palota terveinek ismertetése kapcsán írja: "megragadom az alkalmat arra, hogy régi tanítványaimat és évek óta buzgó munkatársaimat, Korb Flóris és Giergl Kálmán építész urakat, mint ezen épületeknél is közreműködő szellemi munkásokat, szaktársaimnak is bemutassam. Nevezettek számos építkezéseimnél megosztották velem a munka terheit és gondjait, s én csak kedves kötelességet teljesítek, ha viszont részesítem őket munkáimban, s támogatom e kitűnő fiatal építészeket annak az állásnak elfoglalásában, mely őket képességük folytán szakunk gyakorlásában megilleti". (Ybl)
     Sok részlet alakult az irodájában dolgozott Korb Flóris és Giergl Kálmán ízlésének megfelelően. A két udvar köré csoportosított alaprajzi szervezés, a nagyudvari árkádsoros folyosójú homlokzatok, [...] a földszinti, szobordíszes terasz és az impozáns főlépcsőház azonban okvetlenül Hauszmann kezére, komponálókészségére vallanak. [...]
     Itt jelentkezik nála először a társművészek igényes kiválogatása Senyei Károly, Lotz Károly, Magyar-Mannheimer Gusztáv és mások személyében. Ami pedig építészeti tömegeinek megmozgatását illeti, arra vonatkozóan csak azt mondhatjuk, hogy ezen az épületén búcsúzott el Hauszmann véglegesen a neoreneszánsz egysíkúságától. Itt már minden architektonikus eleme a térben mozog - a nagyszabású homlokzatplasztikai díszítésről, szobrokról nem is szólva. Ekkortól kezdve óriás szobrászként formálja épületrészeinek tömegeit. [...]. Díszítőkedvének fokozódása a neobarokk stílus gazdagodásával egyenes arányban fejlődik. (Czagány)

Forrás: Gerle János: Hauszmann Alajos, Holnap Kiadó, 2002
            Budapest-képarchívum - Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjtemény