Midőn ezen év tavaszán ismét a magyar országgyűlés összehívásának szüksége merült fel, a bár ideiglenes Országháza építésének kérdése is újra szőnyegre került. A Pesti Napló tárgyavatott cikkben fejtegeté ez építés elhalaszthatatlanságának szükségét. E felszólalás az egész haza közkívánatát fejezte ki, s ez csakhamar illető helyen kellő méltánylatra is talált, mert már augusztus 5-én ki lőn adva azon legfelsőbb királyi rendelet, melynél fogva egy ideiglenes országos képviselőház építése haladék nélkül, azonnal foganatba volt veendő.
Báró Sennyei Pál tárnok őexcellenciája nagy buzgósággal sietteté ez ügy valósítását. Egy-két hét alatt a hely kijelölése, a Pest várossal elintézendő jogik kérdések, tervrajzok kiírása s más efféle előmunkálatok be valának fejezve.
A benyújtott pályatervek közül a kormányilag kinevezett bizottság Ybl Miklós ismert, derék építészünk tervét fogadta el. Végre szeptember 11-én az építési munka is elkezdődött, s azóta ernyedetlen szorgalommal, csaknem lázas sietséggel folyton folyik. A következő szerződés szerint az épületnek szombaton, december 9-én teljesen készen kell állania. E sietség dacára is az új képviselőház tömör, erős ún. nyers téglaépület lesz, s szolid anyagokból, a technikai szakismeretek teljes felhasználásával fog készülni. Nagy kezességül szolgál, hogy az építés anyagi részét a tevékeny és erélyes Diescher építőmester vállalta el, ki az új vigadói épület, az Akadémia palotája s több más újabb, emlékszerű épület felállítása körül fényes jelét adta már úgy építészeti képességeinek, mint különösen ügyvezetése erélyének. S szinte lehetetlennek látszik, amit óhajtunk, hogy az új képviselőház, amint Ybl tervezte, 90 nap alatt teljesen elkészülve, keblébe fogadhassa a nemzet akkorára összehívott képviselőit - de bízunk a határozott ígéretekben s az ég segítő jókedvében, mely a rossz idő s az elemek alkalmatlan dúlásait ez idén talán későbbre fogja halasztani.
(Vasárnapi Újság, 1865. I.)
Régi Képviselőház, Homlokzat |
Talán nem volt még építkezés Pesten, melyet első kövének letételétől kezdve az utolsóig, annyi szem kísért volna figyelemmel, mint ez ideiglenes Országházat, melyhez most minden honfikebelben annyi vágy, annyi remény csatlakozik. [...]
A nagy gyűlésterem az Országház épületének közepét foglalja el, oly kiterjedésben, hogy egész Pestnek ez lesz a legnagyobb terme. Hossza 17 öl 3 láb 6 hüvelyk, szélessége pedig 11 öl 4 lábnyi lesz, így az egész 189 négyszögölnyi területet foglal el, s a városi Vigadó nagyterménél 28 négyszög öllel tágasabb. Talaja egy öllel magasabb az utca helyszínénél, s a terem magassága 41 láb.
De kiváló figyelem lesz fordítva e terem berendezésére, mely egészen az angol alsóház mintájára készül. Szemben a bejárattal, a terem fenékhosszában áll majd az elnök, két alelnök, 4 jegyző és 6 gyorsíró emelvénye, melyek közül az elnöké lesz a legmagasabb. Oldalt, jobbról és balról kényelmes padok 462 képviselő számára, s a terembe a képviselők és a karzatokra a nagyközönség külön bejáráson juthatnak.
(Vasárnapi Újság, 1865. II.)
Klösz György, Régi Képviselőház |
Az épületbe három lépcsőfokon, három egyforma kapun léphetünk. Előbb egy háromajtós előtérbe, majd 10 lépcsőn, két-két sor toszkán oszloppal tagolt öthajós előcsarnokba jutunk. Az előcsarnok közepén három nagy üvegajtó széles folyosóra vezetett, a későbbi átépítés alkalmával az ajtókat eltávolították, így az ülésterem antik keretű bejárata most közvetlenül az előcsarnokhoz tartozó folyosóról nyílik. [...] Az ülésterem két hosszoldalán, az emeleten, a földszinti folyosók felett gyűrűs toszkán oszlopokon nyugvó, köríves árkád nyílott, a közönség karzata; egy-egy páholy állott a főrendek és az újságírók rendelkezésére. Az elnöki emelvénnyel szemben lévő karzat közepén díszkeretes, hatalmas ajtó, párkányán a homlokzat attikáján levő magyar címer ismétlődött meg a két géniusszal. Ide tervezte a Sennyei elnöklete alatt 1865. november 8-án tartott tanácskozmány utasítására utóbb Ybl a páros korinthoszi pilaszterek közé iktatott, középen timpanonos páholyt a király számára. [...]
Az új Országház elkészültével, mikor Ybl ideiglenes képviselőházának más célt kellett szolgálnia, a hatalmas üléstermet megkisebbítették. Rabic-falakkal féköríves amfiteátrummá alakították át, mennyezetét lejjebb szállították, az árkádok ívei így eltűntek. [...]
A palota az 1865-ös felfogás szerint olasz reneszánsz stílusban épült. Bár kétségtelenül XVI. századi, észak-itáliai emeletes paloták lebegtek Ybl szeme előtt, ez mégsem a mester tiszta neoreneszánsza. Nemcsak figurális, hanem egyéb díszek is elárulják a hellenizmustól átitatott romantikát. Bár a palota összhangja, a homlokzat tömegeinek elosztása, a nyílások és a síkok viszonya, a vízszintesek a függőlegesek kiegyensúlyozottsága világosan beszél Ybl bizonyos arányérzékéről, de stílusának még meg kell szabadulnia a végső kibontakozást korlátozó romantikus emlékektől.
(Ybl Ervin)
Forrás: Gerle János, Marótzy Kata: Ybl Miklós, Holnap Kiadó 2002
Budapest-képarchívum - Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjtemény
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése