Erzsébet téri Kioszk, Budapest, Erzsébet tér 1870 (Elpusztult)

     Ez volt a találkozóhelye az akkori előkelő társadalomnak, így Hauszmann neve általánosan ismert lett. A művészibb hatásra törekvő csarnokon meglátszik, hogy a Tüköry-házzal egy időben készült, a didalívszerű elem a korinthoszi oszlopokkal is visszatér.

(Ybl)

Klösz György, Erzsébet-téri kioszk

     Egy másik kiegészítő építkezése volt a szecesszió felfogását valló kornak, amely Hauszmann Erzsébet téri kioszkjához építette egyrészt rá, másrészt hozzá a század első éveiben a Nemzeti Szalon kiállítási helyiségeit. A történelem ez utóbbi esetben megismételte magát. Feszl Frigyes még egészségben élt, mikor a főváros a vele tiszteletdíj kérdésében durcáskodó mester mellőzésével 1871-ben Linzbauer udvari építésszel építette meg a Vigadó hátsó, kiegészítő szárnyait. Linzbauer felszínesen, tudatlanul és lelkiismeret nélkül végezte feladatát. Hauszmann Alajos még szintén java férfikorában volt, mikor a Nemzeti Szalon helyiségeit a magyarországi szecessziónak akkor két legrajongóbb építésze, Vágó László és Vágó József építették az Erzsébet téri kioszkhoz.

Klösz György, Az Erzsébet-téri kioszk

     Így született meg a mai Nemzeti Szalon, mely sokatmondó és hű képe a szecesszió és a történelmi tradíció között kiéleződött ellenséges viszonynak. Igen tanulságos a neoreneszánsz nemrég elhunyt mesterének e finom műve mellett és szinte rajta a neoreneszánsz által éles reakcióként életre keltett szecessziónak a neoreneszánsz formalizmusától felgyújtott, egyoldalú, formátlanító tendenciája.

(Vámos)

Forrás: Gerle János: Hauszmann Alajos, Holnap Kiadó, 2002
            Budapest-képarchívum - Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjtemény